Webergonómia 2. rész – Emberi sokszínűség – karakterisztika UI/UX

BlogComments are off for this post.

Főoldal » Webergonómia 2. rész – Emberi sokszínűség – karakterisztika UI/UX

User Experience

Az emberek pszichológiai vizsgálata rámutatott néhány képességre valamint korlátoltságra. Az ergonómia célja, hogy ezeket az adatokat kihasználják a képességek javítására és a korlátok leküzdésére, kialakítva egy olyan felületet mely kényelmes és hatékony a felhasználó számára.
Az “emberi jel feldolgozás” modellje a környezet sajátos érzékelési rendszere (5 érzékelő szervvel: érintés, látás, hallás, szaglás és íz.) melyek segítségével az agy megtervezi cselekedeteinket végül a motorikus rendszer és a nyelvezet használatával kifejezésre juttatjuk. Az öt érzékszerv közül a látás a legfejlettebb, míg az ízlelés és a szaglás is fejlett azonban a többi kevésbé – így úgy véljük, hogy a vizuális észlelés kiteszi az agyi aktivitás érzékelésre jutó rész 50%-át. Ez a legfontosabb formája a továbbításnak.

Az egész rendszer memóriában tárolja az információkat, melyből háromfélét különböztet meg a pszichológia.

Érzékszervi memória, tárolja a szenzorok információi mintegy felét – rövid ideig (250 ms) [millisecundum = a másodperc 1/1000 -ed része]
Rövid távú memória: munka memória, mely korlátozott számú folyamat tárolására alkalmas. Vizuális és hangmintákat, így szavakat, képeket néhány percig tárol. Georges Miller 1956-os tanulmányában bemutatta, hogy az ember általában 7 ilyen memória információ darabot, memóriaszál formájában tárol.
Hosszú távú memória, mely képes végtelen számú információt végtelen ideig tárolni.
Mindhárom memóriatípus szorosan összefügg. Amíg a környezet erősen ingerli az érzékszerveket (zene, videó, kellemes környezet) könnyebb rövid távon tanulni. Ez különösen érvényes a gyakorlat által való tanulásra. Például a multimédiás környezet alkalmassá teszi a gyerekeket a nagyon gyors alkalmazkodásra és az úgy tanulásra, hogy észre sem veszik.

 

Továbbá az ismétlés egy módja még annak, hogy az információkat a rövidtávú memóriából a hosszútávúba átemeljük. A folyamat a hosszútávú memorizálás elvén alapul, A hosszútávú memóriába lépést könnyíti, ha azt következő információk követik. A “Cselekvés elmélete” (User Central System Design, Donald A. Norman, 1986) modellezi az emberek cselekvéseit- reakcióit.

 

Ez az elmélet két fogalmat taglal:

  • Egyszerű modellekkel meghatározhatóak a cselekvések
  • A tevékenységünket 7 részre bonthatjuk
  • Cél felállítása: mentális reprezentáció, melyet el kell érni.
  • Szándék: eldöntjük, hogy a célt elérjük.
  • Cselekvési terv kidolgozása: meghatározza a műveletsort.
  • Cselekvési terv végrehajtása: aktiválja a motorikus és nyelvi rendszereket.
  • Változás érzékelése: pszichológiai változók érzékelése, hogy a rendszer megváltozott.
  • Elért állapot értékelése: Összehasonlítja a kitűzött céllal.

 

Ha a kezdeti cél összetett, megfogalmazunk egymást követő al-célokat addig míg az al-célok megvalósíthatóak lesznek. Az al-cél lefordítható egy cselekvéssé amikor elvégeztük azokat. A cselekvési terv meghatározza a távolságát a két cselekvésnek, hány al-cél fér bele, stb.

 

Ezek a távolságok segítenek eldönteni, mennyi erőfeszítést kell beletenni a mentális ábrázolásba, hogy elérjük a célunkat. Ez a kis leírás nem részletes, a pszichológia sokkal részletesebben tárgyalja, elméleteket szőnek köré, de ennyi elegendő, hogy a tervezők megértve az emberi szokásokat, megfontolt és ergonómikus környezetet hozzanak létre, kihasználva a megfontolási, tanulási mechanizmusokat- mely alapján a következőknek kell történniük:

  • Az elemek listáinak lehetőleg kevesebb mint 7 elemet kell tartalmazni.
  • A színek, elemek, szimbólumok mind mind egy interfész-t alkotnak, mely segít a tájékozódásban.
  • Rövid üzenetek használata a könnyű memorizálás érdekében.
  • A külső rendszer állapota, megjelenése hűen reprezentálja a belső rendszert is. Tájékoztató üzenetek, felület elrendezése, összevisszaság, stb.

 

Forrás:
http://en.kioskea.net/contents/web/ergonomie.php3

Comments

Top